különlegessége, hogy a torony motívuma ég felé tartott imádkozó kezet formáz.

Felkeresésével 1996-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A martfûi Szent Tamás-templom építése 1991-ben kezdõdött, miután az egyházközség telket kapott az önkormányzattól. A különleges, ?jeruzsálemi kereszt? alaprajzú templom építése tíz évig tartott, és 2001-ben fejezõdött be a hangversenyorgona felszentelésével. Belsõ tere gazdag mûvészi díszítést kapott, többek között Meszlényi János szobrász és Mohay Attila üvegfestõ alkotásaival. 2007-ben Szent Tamás apostol ereklyéjét is elhelyezték az oltárban, amely zarándokhellyé tette a templomot.

Felkeresésével 2007-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Gyurcsek Ferenc (1942, Budapest) Munkácsy-díjas szobrászmûvész, Martfû meghatározó alkotója. A város több emblematikus köztéri mûve ? köztük a Szent István-szobor és az 1848?49-es emlékmû ? az õ munkája. Martfûn hosszú éveken át saját mûteremgalériát mûködtetett, és aktív szereplõje volt a helyi kulturális életnek. Mûvészetét az emberi méltóság, a közösségi sors és a monumentális formálás iránti érzékenység jellemzi. A megyében több jelentõs alkotása áll még Szolnokon, Törökszentmiklóson és Mezõtúron is.

Felkeresésével 1942-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Martfû Cipõgyár története 1941-tõl 1960-ig nyúlik vissza, amikor a cseh cipõgyáros, Jan Antonin tulajdonában lévõ Bata gyár létesítette itt cipõgyárat. A gyár 1941-ben kezdõdött el, és a második világháború és a sok vezetõségváltozás nagy veszteséggel járt az üzem számára. 1949 augusztusában államosították a gyárat, és a cég ekkor kapta a Tisza Cipõgyár Nemzeti Vállalat elnevezést. A gyár 1970-ben a magyarországi keresletet elégítették ki, és szinte csak a szocialista országokba exportált a gyár. A rendszerváltást követõen átalakult a termelés a valaha nagyhírû gyárban.

Felkeresésével 1941-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Tószeg, Lapos-halom (Kucorgó): eredetileg 350×100 m alapterületû halom, amelyen 1876-ban Rómer Flóris kezdett ásatást. Kiderült, hogy a halom a magyarországi bronzkori lelõhelyek között is az egyik legjelentõsebb. Lakóhalom volt, õsidõk óta használta az ember, a környék legmagasabb területe biztonságot nyújtott az áradásokkal szemben. A több évig tartó ásatások folyamán nemzetközileg is értékes leletek kerültek napvilágra. A régészeti feltárások során több korszak kultúrrétegei kerültek elõ, a neolitikumtól a bronzkorig, házhelyekkel, tûzhelyekkel és sírokkal. Kr. e. 1800-1400 között létezett itt több virágzó település, amelyek kultúrrétegeibõl tevõdik össze a halom. A halom ma töredéke eredeti méretének, a beépítés és a Tisza árvizei hatására már csak egy csonk. A domb anyagát már erõsen bolygatta a Tisza gátjának felépítése, de a lakóházak felépítése sem tett jót neki.

Felkeresésével 1876-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A rákóczifalvai Macimúzeumban bemutatott B. A. P. Macihad a világ számos mackógyárának különleges darabjait, múzeumi ritkaságokat és híres emberektõl származó játékokat õriz. A macik egyéniségéhez illõ, kézzel készített öltözékek történelmi korokat, népi mesterségeket és iparmûvészeti hagyományokat idéznek meg, olykor rendhagyó anyagok felhasználásával. A ruhák és jelmezek többségét néhai özv. Balázs Antalné, Piroska néni tervezte és varrta, míg Debreczeni Ildikó színházi jelmeztervezõ munkái között a Hét vezér, István király és Gizella királyné alakja is megelevenedik. Balázs Antal gyûjtõszenvedélyét a múlt tárgyi emlékeinek játékos megõrzése vezérli. A Szabadság tér 3. szám alatt látható kollekciót 2022-ben felvették a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Értéktárba.

Felkeresésével 2002-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Rákóczifalva és Rákócziújfalu között álló kápolnát 1832-ben emeltette a nemes Gorove család, hálából azért, hogy az 1831-es nagy kolerajárvány elkerülte a varsányi puszta lakóit. A klasszicizáló jegyeket viselõ, vakolt téglaépítmény fülkéjében fából készült feszület áll, amelyet díszes kovácsoltvas kapu oltalmaz. A helyi emlékezet ?Rókus? néven õrzi a kápolnát, és egy, a határban megfagyott juhász történetét is hozzákapcsolja. A közel kétszáz éves hálaadó építmény egyszerre idézi fel a közösség megmenekülését, hitét és múltjának személyes történeteit. Ma a térség egyik legfontosabb egyházi építészeti emléke, valamint a hála, az emlékezés és a helyi összetartozás maradandó jelképe.

Felkeresésével 1832-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A katolikus plébánia udvarán 2017 júliusában, a Váci Egyházmegye közfoglalkoztatási egyedi mintaprogramjának keretében kezdõdött meg a gyógy- és rekreációs kert kialakítása. A 2720 négyzetméteres, gondosan ápolt területen 24-féle gyógynövény, 24-féle fûszernövény, 1860 tõ levendula és számos õshonos rózsafajta díszlik. A kertet 2018 júniusában nyitották meg ünnepélyesen, ekkor szentelték meg a Szent Flórián-szobrot is. Az itt termesztett növényekbõl a munkatársak illatpárnákat, szörpöket, frissítõ teakeverékeket és más kézmûves termékeket készítenek, megõrizve a kert nyári illatait. A szeretettel gondozott templomkert ma Rákóczifalva egyik legszebb, nyugalmat és feltöltõdést kínáló közösségi tere.

Felkeresésével 2017-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Régi Idõk Háza különleges helytörténeti magángyûjtemény, amely nosztalgikus idõutazásra hívja a látogatókat Rákóczifalva múltjába. Füleki Angéla és Dudás Attila féltõ gonddal összeállított tárlata folyamatosan gyarapszik. A régi használati tárgyak, bútorok és berendezések hûen idézik meg a település egykori mindennapjait, életmódját és lakáskultúráját. A gyûjtemény különleges értéke az interaktivitás: a látogatók az eszközöket nemcsak megtekinthetik, hanem ki is próbálhatják, így a múlt emlékei személyes élménnyé válnak. A Régi Idõk Háza egyszerre õrzi a helyi közösség tárgyi örökségét és teszi azt élõvé, átélhetõvé a következõ nemzedékek számára.

Felkeresésével 2017-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A település az egykori majorságból alakult ki, melynek ? a hozzá tartozó birtokkal együtt ? tulajdonosa Szécsényi Baghy Gyula és családja volt, kb. a századfordulótól a második világháborúig. Az 1800-as évek elején állított kápolna az Esztergomi Bazilikához hasonlító mûemlék. Az épület kriptájában a Baghy család leszármozottai nyugszanak.

Felkeresésével 1850-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A kengyeli Szélmalom-domb a megye kunhalmai közül elsõként, 1980-ban helyi jelentõségû védett természeti terület lett. A halmon álló jellegzetes zsindelytetõs alföldi szélmalmot 1850 körül építette az Almásy család. A szélmalmot késõbb Almásy Zsigmondtól vásárolta meg Baghy Imre. Az épületet téglából emelték, összesen 4 szintet alakítottak ki benne. Magassága eléri a 15 métert. A malom tégláit közelebbrõl szemügyre véve néhányon felfedezhetõ az Almásy családot jelképezõ ?A? betû is. Megépülésétõl egészen a II. világháborúig üzemelt, így jelentõs gazdaságtörténeti értéket is hordoz.

Felkeresésével 1850-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Tószegen a Rákóczi út 35. szám alatt található a Mûvelõdési Ház és a Községi Közkönyvtár is. Az épületek pontos építési dátuma nem ismert. A Mûvelõdési Ház szocreál stílusban épült, magán hordozza a kor építészeti jegyeit, és az 1960-as évektõl helyet ad a kulturális eseményeknek. A 2000-es évektõl ebben az épületben mûködik a Községi Közkönyvtár is, változatos programokkal színesíti a község életét.

Felkeresésével 1960-as évek, 2000-es évekbe repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kossuth téren álló kút a megye legrégebbi artézi kútja. 1890. május 31-én avatták föl. 2012 nyarán a kútkávát felújították, amelynek közepén Györfi Sándor szobrászmûvész Forrás címû alkotása látható.

Felkeresésével 1890-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A szobor Törökszentmiklós újra-telepítése 300. évfordulójának állít emléket . A középkorban Törökszentmiklós Balaszentmiklós néven létezett, ám a török elleni felszabadító háború idején, 1685?86-ban teljesen elnéptelenedett. II. Almásy János 1720-ban elõször református, majd néhány évvel késõbb katolikus vallásúakkal telepítette be a várost, olyannyira sikeresen, hogy 1732-ben már három országos vásári jogot is elnyert a település, 1738-ban pedig a mezõvárosi címet is megkapta. A település létszáma húsz év alatt 1500?2000 fõre nõtt.

Felkeresésével 2023-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A törökszentmiklósi római katolikus templom története szorosan összefonódik a város fejlõdésével. A település már a középkorban rendelkezett templommal, ekkor Balaszentmiklós néven szerepelt. A török idõk után a város újranépesült, és 1730-ban egy kis kápolna épült. 1747-ben Szent Miklós tiszteletére új templomot emeltek, majd 1796?1807 között egy nagyobb barokk templom készült, amelyet idõvel kinõtt a közösség. A mai, monumentális neogótikus templom 1895?1900 között épült fel, és Szentháromság vasárnapján szentelték fel. 63 méteres tornyaival messzirõl látható, a város egyik jelképe.

Felkeresésével 1900-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A törökszentmiklósi Városháza a település egyik legjelentõsebb középülete, amely a 19. század végén épült, a város közigazgatási és társadalmi fejlõdésének idõszakában. Eredetileg járási hivatalnak készült, majd a város igazgatási központjává vált. Az épület historizáló, eklektikus stílusjegyeket visel, homlokzata díszített, arányai pedig a kor városi középületeinek jellegzetes megjelenését tükrözik. A Városháza ma is Törökszentmiklós közigazgatási életének központja, és meghatározó építészeti eleme a település városképének.

Felkeresésével 1894-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A települést kettészelõ 4-es fõút alatt lévõ aluljáró elsõként 2014-ben festették ki a helyi civil szervezetek, önkéntesek és fiatalok összefogásával. A szürke és barátságtalan betonaluljárót szerették volna vidámabbá tenni a mindennap közlekedõ diákok számára. Az akció annyira sikeresnek bizonyult, hogy a dekorációt azóta többször is megújították és kibõvítették a helyiek és a heyli értéktár része is 2019 óta.

Felkeresésével 2014-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Szajol a török és tatár pusztítások ellenére is megõrizte katolikus hitéletét. A fatemplom helyére 1745-ben vályogból készült kápolna épült, majd 1833-ban közadakozásból új templom épült fel. Az új templom egyszerû, klasszicizáló falusi épület volt, amelyet 1885-ben felújítottak, ekkor készült el a plébánia épülete is. 1885. novemberében, a felszenteléskor kapta a Szent István király titulust.

Felkeresésével 1833-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A martfûi fõtéren álló Szent István király egészalakos bronzszobra a város egyik jelképe, méltóságteljesen zárja le a Szent István tér templomok közötti térségét. Alkotója Gyurcsek Ferenc, Munkácsy-díjas szobrászmûvész, Martfû több köztéri mûvének megteremtõje. A szobor a település történelmi identitását és elsõ királyának örökségét jeleníti meg.

Felkeresésével 1997-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Balázsovich Oszkár Közösségi Színtér eredetileg kúriaként épült a XIX. század közepén. 1928- ban Balázsovich Oszkár a Római Katolikus Egyház számára ajánlotta fel. A Krisztus Királyról Nevezett Népmûvelõ Testvérek Társasága rendházaként mûködött az 1940- es évek végéig. 1954- óta Mûvelõdési házként funkcionált, 2019- óta viseli a Balázsovich Oszkár Közösségi Színtér nevet. 2024 novemberétõl Csámpai Rozi festõmûvész- Pusztamonostor szülötte-, állandó kiállítása tekinthetõ meg.

Felkeresésével XIX.század közepe-be repülhetünk vissza. 10 pont gyûjthetõ.

A jelenlegi városháza épülete 1883-84 folyamán épült Makai Endre budapesti mûépítész tervei szerint, a régi 1811-es városháza elbontása után. A földszintjén 13 bolthelyiséget alakítottak ki, s ezek bérleti díjai a századfordulóra teljesen kiegyenlítették az építkezésre felvett kölcsönt. A megyeszékhellyé válás hatására meginduló növekedés a városkép szinte teljes átalakulását eredményezte.

Felkeresésével 1884-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az Aba-Novák Kulturális Központot Szolnok Megye Tanácsa 1978. július 1-jén alapította meg a város új kulturális intézményeként, akkor még Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ néven. A Zoltai István Ybl-díjas építész által tervezett épület megnyitója 1979. július 2-án volt. A ház rövid idõn belül Szolnok és a régió kulturális életének meghatározó centrumává vált. Az Aba-Novák Kulturális Központ nevet a 2006-os rekonstrukciója után vette fel. Aba-Novák Vilmos a XX. század elsõ felének egyik kiemelkedõ magyar festõmûvésze és grafikusa volt, aki sokszor megfordult a Szolnoki Mûvésztelepen is.

Felkeresésével 1978-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kápolnahalom nem csupán Jászdózsa nevezetessége, fontos helyet foglal el az európai régészeti kutatások palettáján. A halom valójában egy bronzkori tell (vagyis településmaradványokat rejtõ, felhalmozódott földbõl és törmelékbõl összeállt domb). A domb mélyén a 19. sz. végén megkezdett régészeti kutatások 8 településréteget különítettek el számos értékes leletet tárva föl, többek közt díszes kerámia edényeket, bronz- ezüst- és aranyékszereket, fegyvereket, emberi maradványokat, sõt egy különleges bronzkori fõzõalkalmatosságot is. A halom nevét a második világháború végéig rajta álló Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kápolnáról kapta, melyet a visszavonuló német csapatok robbantottak fel 1944-ben. A dombon egyébként a XI. századtól folyamatosan kápolna állt, elõször egy korai, egyszerûbb épület, majd egy román stílusú, késõbb egy gótikus templom szolgált az utolsó, barokk épület elõfutáraként. Bár ma már nem találunk kápolnát a halmon, az évezredeken át lakott, és évszázadokon át szent helyként használt magaslatot egyfajta spiritualitás, a múlt emlékeinek gazdagsága lengi körül most is. A dombhoz számos dósai monda, legendás szóbeszéd kötõdik.

Felkeresésével Bronzkor (Kr. e. 4. évezred)-be repülhetünk vissza. 10 pont gyûjthetõ.

A 2022-ben megnyílt bronzkori régészeti kiállítás a Jászdózsa határában álló Kápolnahalom feltárásának történetét és gazdag leleteit mutatja be. A régészek számára rengeteg információt nyújtó, nemzetközi szinten is jelentõs eredeti tárgyakat ma többek közt a Magyar Nemzeti Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum õrzi, azonban több közülük bemutatásra kerül másolatok formájában eredeti otthonában, vagyis Jászdózsán. A modern muzeológiai irányelvek mentén kialakított izgalmas, interaktív kiállítás a település könyvtárának épületében, a valamikori Csengettyûs iskolában kapott helyet. Kérésre a könyvtár dolgozói ingyenesen körbekalauzolják az érdeklõdõket.

Felkeresésével 2022-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A kõhíd Jászdózsa egyik legfontosabb és a lakosok által talán legkedveltebb pontja. A mûemléki státuszú építményt 1813-ban adták át, tervezõje Rábl Károly gyöngyösi építész volt. A híd ekkor még az élõ Tarna folyó fölött ívelt át, fõ feladata a falu belterületének a külsõ kertekkel való stabil összekötése volt. A klasszicista híd szerkezete a híres hortobágyi Kilenclyukú hidat idézi, bár a helyiek nagy büszkeségére az ötlyukú híd húsz évvel megelõzi népszerû társát. A kõhíd ma már nem élõ folyóág, hanem a Tarna egyik holtágának partjait köti össze, melyet a települést súlytó 1973-as nagy árvíz után kezdtek kialakítani. Az öreg híd kiállta az idõ próbáját, ma is kiváló állapotban, kitartóan szolgálja a közúti közlekedést és ellátja feladatát.

Felkeresésével 1823-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A 19. század közepén épült módos parasztházat 1989-ben alakította tájházzá egy maroknyi lelkes önkéntes, a Dósai Honismereti Szakkör tagjai. Az épület berendezése a 20. század elsõ felének jászdózsai paraszti életformáját tükrözi, eredeti, a településen gyûjtött tárgyakkal, bútordarabokkal. A melléképületekben többek közt a szövés-fonás eszközeivel és munkafolyamatával ismerkedhetnek meg a látogatók. A tájházat (lehetõleg elõzetes egyeztetést követõen) a könyvtár munkatársai mutatják be az érdeklõdõknek.

Felkeresésével XIX. Század-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Jászágó középkori gótikus temploma a török korban elpusztult. Az 1924-ben épült iskolakápolnában tartották a miséket 1989-ig. Ekkor épült fel Horváth István miskolci építész tervei alapján az új templom az iskola szomszédságában, melyet Jézus szíve tiszteletére szenteltek fel Seregély István egri érsek 1989. október 1-jén. A hajóra emlékeztetõ modern templomépület tetõszerkezete bentrõl látványos ácsmunka. Az óratoronyba a régi tornyos kápolna harangját költöztették át, és a stációs képek is a régi iskolakápolna képeinek felnagyított másolatai.

Felkeresésével 1989-be repülhetünk vissza. 10 pont gyûjthetõ.

Szolnok 1876-ban lett megyeszékhely. A megyeháza épületét 1878-ban emelték, Benkó Károly építész tervei szerint, a kivitelezést Pucher József irányította. Szabadon álló, mind a négy oldalán utcával határolt, egyemeletes, alápincézett, egy udvart magába foglaló, téglalap alaprajzú épület. A hátsó, Tiszára nézõ déli homlokzat 1926-ban készült el Zombory Lajos tervei szerint.

Felkeresésével 1876-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Szolnok megyei Állami Erdõgazdaság - a NEFAG Zrt. jogelõdje - 1950-ben alakította meg a Szolnoki Erdészetet és állt neki az Alföld fásításának. A 70-es évek legvégén kezdte el az erdészet a város tüdejének szánt zöldövezeti erdõ telepítését több száz hektáron, hiszen a Széchenyi lakótelepen kívül a Nagysándor József úton és a Piroskai úton is történt telepítés. Az erdészet dolgozói fáradságos munkával hozták létre a mai parkerdõ alapját képzõ zöldterületet. 1989-ben hozták létre az Erdei mûvelõdési házat és iskolát. 2006-ban kezdõdött meg a Széchenyi parkerdõ fejlesztése a sétaúthálózat, játszótér, vadaspark, parkolók kiépítésével, biztosítva a kistérségben élõk hétvégi kikapcsolódási lehetõségét, és a városiak mindennapi sportolási és természetjárási lehetõségét. 2014-ben lett kibõvítve a parkerdõ és létesült több új sétaút, kerékpárút és túraösvény.

Felkeresésével 1979-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az Abádszalókra érkezõ vendégeknek. A folyosón a 19. század fordulójának éveibõl származó használati tárgyak vannak. Itt a kismesterségek közül a bognár, kötélgyártás, csipkeverés eszközei is megtekinthetõk. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítõ munkájának eredményeként a Kárpát-medence valamint a föld országainak viseleteibõl több mint 700 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthetõ meg.

Felkeresésével XIX. Század-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az I. Világháborús Emlékmû az Abádszalóki Kovács Mihály Általános Iskola elõtti parkban található. 1923-ban állították fel a mûemléket. A szobor Kovács Pál közlegényt ábrázolja, aki Abádszalókon született és a feltételezések szerint az I. Világháború elsõ hõsi halottja volt. A szobor posztamensén 201 helyi mártír katona neve olvasható.

Felkeresésével 1923-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Abádszalók egyik fõ turisztikai látnivalója a Tisza-tó, amely az elmúlt években rengeteg fejlesztésen, újításon esett át, amelyek mellett a strand megõrizte nosztalgikus hangulatát is. A strandon mindenki megtalálhatja a magának megfelelõ programot, legyen szó akár családokról, vízi sport kedvelõkrõl, vagy csak a szimplán pihenni vágyókról.

Felkeresésével repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Nagykörûi Lombkoronasétány a település szívében a leglátványosabb turisztikai attrakció számos egyéb látnivalóval és szuper programelemmel körülvéve. A sétány egész évben, ingyenesen látogatható. Igazi madárcsicsergõs környezetben nézelõdhetünk, relaxálhatunk.A 240 méter hosszú pallósor a gát felõl babakocsival és kerekesszékkel is járható. Vízitúrázóknak is érdemes kikötni a közelben, hiszen remek megálló egy kis falatozáshoz és magaslati sétához. Az EuroVelo 11-es kerékpárút útvonala a gáton halad, a biciklisek is élvezhetik a lombkoronasétány pihentetõ csendjét. A Tisza-tó és Szolnok is könnyen elérhetõ távolságra fekszik, sõt, a Tisza túloldaláról komppal is át lehet jutni a magasösvényhez. A Nagykörûi Szabadstrandon, amely a sétány víz felõli részén található kellemes, természetes környezetben frissülhetünk fel. Itt található a helyi kishajókikötõ, remek kis játszótér várja a legkisebb látogatókat, ha akad az uticsomagban labda, úgy lábtengózni, strandröplabdázni is lehet. A település híres kistermelõi piacairól, és a nyári idõszakban éjszakai gasztropiaccal is kedveskednek az érkezõknek, melynek helyszíne szintén egy karnyújtásnyira található.

Felkeresésével 2024-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Tisza éltette falu temploma már 1330-ban megvolt. Az 1683-as török-tatár pusztítást a ? Tisza vize védelmezte falu ? átvészelte, 1699-ben a Nagykunságban csak itt volt katolikus plébánia. 1776-ban a községbe látogató Eszterházy Károly rossz állapotban találta a templomot. Még látogatása évében elkezdõdött az új templom építése a hívek és az akkori patrónus, Haller Sámuel támogatásával. Az építkezés 19 évig tartott, 1785-ben szentelték fel. Az új templom egyszerû barokk épület, enyhén kiugró közép rizalittal, a homlokzat közepén álló toronnyal. Az egyhajós, dongaboltozatú templom sekrestyéjébe festett, faragott késõ gótikus kapu nyílik. A torony késõbb épült a templomhoz, állagával többször volt baj. A harangokat az elsõ világháborúban elvitték. 1944-ben a torony találatot kapott, a romos részt visszabontották. A csonka tornyot a Községi Önkormányzat 1994-ben újjáépítette. 2014. évben megszépül a templom és a plébánia is. Különleges élmént nyújt a templomhoz tartozó kertben, a stációk között pihenni, sétálni

Felkeresésével XVIII. századba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Cibakháza egyik legnagyobb értéke a 140 ha területû, 17 km hosszú Cibakházi Holt-Tisza. A holtág helyenként érintetlen õstermészeti képet mutat, jelentõs része természetvédelmi terület, állat és növényvilága rendkívül gazdag. Az egykori élõ folyómeder ma már csendes, idõtlen szépségû víztest, amely öreg fák, nádasok és vízinövények ölelésében nyújtózik el. A nádasban rejtõzködõ madarak rikoltása, a békák kuruttyolása és a szitakötõk szárnysuhanása a táj szerves részévé válik, kialakítva a szelíd, háborítatlan világot. A holtág alapvetõ funkciói a belvíztározás, az öntözés és a halgazdálkodás (horgászat, horgászturizmus), de az utóbbi években az ökoturizmus is egyre nagyobb szerepet kap, számos turistacsalogató fejlesztéssel (Gödör Madárbarát Park és Szabadidõ Központ).

Felkeresésével 1856-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Cibakházi Holt-Tisza partján, a település szívében megteremtett Gödör-Madárbarát Park és Szabadidõközpont fejlesztése folyamatos és több funkciót lát el; madárles, parti sétány, játszótér, szabadtéri színpad. Az igényesen kialakított területen óriáscsúszda, magasles megfigyelõ távcsõvel, csónakház bérelhetõ vízi eszközökkel, kerti sütögetõk, stégek várják az idelátogatókat. Tájékoztató, ismereterjesztõ táblák mutatják be a méltán híres Cibakházi Holt-Tisza élõvilágát. A madarak nagy része közvetlenül, a parti cölöpökön álló parti sétányon és a távcsõvel ellátott, madármegfigyelõ kilátóban elhelyezett távcsõvel is remekül megfigyelhetõ. Mindenkit vár a Gödör egy pihentetõ vízparti sétára, madarak megfigyelésére, egy gyors feltöltõdésre, néhány óra nyugodt eltöltésére a természetben.

Felkeresésével 2020-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A környék egyik legszebb temploma, mely többször felújításra került. Jó belépni az épületbe, mert az Isten háza meghittséget, családias légkört sugároz a falu tanújaként. Különleges események kerülnek megszervezésre: karácsonyi idõszakban az ország legnagyobb (80 m2) beltéren kézzel épített betlehemi látképet ábrázoló alkotása készül el már 9 éve, a gyerekek kitartó és szorgalmas munkájával. Érdekessége az, hogy Betlehem városának teljes, részletesen megépített látképe felfedezhetõ, amely nappal is látványos élményt nyújt, az esti órákban pedig a kis épületek ablakaiban felgyulladó fények teszik különlegessé a látványt. A Rózsafüzér Királynõje-búcsú Cibakházán az egyik kiemelt õszi katolikus ünnep, amelyet hagyományosan október elsõ vasárnapján tartanak a Mindenszentek Plébánia szervezésében. A Szabadság téren álló mûemlék templom 1757 és 1760 között épült közadakozásból. A barokk stílusban emelt templom tornya 1840-ben épült. A nyolcszög három oldalával záruló szentély elõtt csehboltoztos hajó. A két oldalkápolna 1880-ban épült. A bejárat fölött Szûz Mária, a két oldalsó tengelyben Szent István, illetve Szent László király szobra egy-egy fülkében áll. A mûemlék jellegû templom falfestményei között is találkozunk a magyar királyok ábrázolásával. A falképek Márton Lajos és Zsadányi János munkái.

Felkeresésével 1756-1760-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Cserke-halom (Csörke-halom) Cserkeszõlõ határában található. A térség egyik jellegzetes kunhalma, amely a múlt évszázadok emlékeit õrzi. Az ilyen halmok mesterségesen kialakított földkiemelkedések, amelyek gyakran temetkezési vagy õrhelyi szerepet töltöttek be. A Cserke-halom fontos tájképi elem, messzirõl is jól látható. Környezete természetközeli élõhely, ahol jellegzetes növény- és állatfajok találhatók.

Felkeresésével 5-6 ezer év-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Cserkeszõlõ Fürdõ és Gyógyászati Központ az Alföld egyik közkedvelt fürdõhelye, amely gyógyvizérõl és családbarát szolgáltatásairól ismert. A termálvíz jótékony hatása miatt sokan keresik fel mozgásszervi és egyéb panaszok enyhítésére. A fürdõ egész évben várja a látogatókat fedett és szabadtéri medencékkel, csúszdákkal és wellness lehetõségekkel. A környezet rendezett, pihenésre és kikapcsolódásra egyaránt alkalmas. A település turisztikai életének meghatározó eleme, amely jelentõs szerepet játszik a helyi gazdaságban.

Felkeresésével 1955-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kútház és 1-es számú gyógyvizes kút Cserkeszõlõ fürdõkultúrájának bölcsõje, amelynek története az 1940-es években kezdõdött. A termálvizet eredetileg kõolaj után kutatva tárták fel, ám hamar kiderült, hogy a feltörõ, magas hõmérsékletû víz gyógyhatású (1999-ben kapott hivatalos gyógyvíz minõsítést). A gyógyvíz ásványi anyagokban gazdag, így elsõsorban mozgásszervi és reumatikus panaszok kezelésére alkalmas; 2025-ben felvételt nyert a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Értéktár elemei közé.

Felkeresésével 1942-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A XIX. században épült kúria a Baghy és a Szinyei Merse családokhoz köthetõ, egykori birtokközpontként szolgált. Lakói közül kiemelkedik Szinyei Merse Félix (Szinyei Merse Pál festõmûvész fia), aki híres ürmös boráról volt ismert, valamint felesége, Egerfarmosi és Sztregovai Kandó Irén (a neves gépészmérnök-feltaláló, Kandó Kálmán testvérhúga), aki értékes Liszt Ferenc ereklyéket gyûjtött. Az épülethez tartozó borospince a gazdálkodás fontos részét képezte, itt zajlott a helyi szõlõ feldolgozása. A kúria és környezete ma is õrzi a múlt hangulatát, és fontos szerepet tölt be Cserkeszõlõ kulturális örökségének megõrzésében.

Felkeresésével XIX. Század-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Jászárokszállás egy középkori eredetû, jász település, amely a 14. századtól dokumentált, és fejlõdését a jász közösség története és kiváltságai határozták meg. A város központja ma is õrzi történeti jellegét. A város fõtere és környéke a település legfontosabb épületeinek és mûalkotásainak helyszíne.A városközpont meghatározó épülete a Szentháromság római katolikus templom, amely a település legrégebbi és legjelentõsebb építészeti emléke. Elõdje már 1630-ban állt, a mai barokk templomot 1761?1767 között építették. Ez a templom nemcsak vallási, hanem történeti szempontból is kiemelkedõ, hiszen a Jászság egyik legrégebbi plébániájához kapcsolódik.A városközpont további fontos épületei közé tartozik a Városháza (1863), a Városi Könyvtár (egykori ipartestületi székház), valamint a Petõfi Mûvelõdési Ház, amelyek a 19. századi és késõbbi polgárosodás emlékei, és ma is közösségi funkciókat látnak el. A központban több jelentõs köztéri mûalkotás is található. Ilyen például a Szentháromság-szobor, amely vallási tiszteletbõl és a közösség hitének kifejezésére készült. Emellett emlékoszlopok is találhatók, amelyek helyi személyiségeknek vagy történeti eseményeknek állítanak emléket.A modern alkotások közül kiemelkedik az Idõkapu, amelyet a város újbóli várossá nyilvánításának évfordulójára készítettek, valamint a kubikosoknak emléket állító szobor, amely a helyi munkáskultúrát idézi meg. Jászárokszállás városközpontja jól tükrözi a település múltját: a templom a vallási és történeti gyökereket, a középületek a polgárosodást, míg a szobrok és emlékmûvek a közösség emlékezetét és identitását jelenítik meg.Jászárokszállás ma is õrzi hagyományait, amelyek közül kiemelkedik az Árokszállási Nyár rendezvénysorozat keretében a birkafõzõ verseny, ami minden év július második hétvégéjén kerül megrendezésre.

Felkeresésével XIV. Század-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Jászárokszállás strandja a település egyik kedvelt pihenõhelye, különösen a nyári idõszakban. A strand családbarát környezetben várja a látogatókat, több medencével ? köztük úszó- és gyermekmedencével ? biztosítva a kikapcsolódást minden korosztály számára.A létesítmény egyik fõ vonzereje a nyugodt, barátságos hangulat, valamint a rendezett zöldterületek, amelyek ideálisak napozásra és pihenésre. A strandon alapvetõ szolgáltatások is elérhetõk, mint büfé, öltözõk és árnyékos pihenõhelyek.A helyiek és a környékrõl érkezõk számára a strand nemcsak fürdési lehetõséget nyújt, hanem közösségi térként is mûködik, ahol gyakran szerveznek kisebb rendezvényeket, programokat.

Felkeresésével 1963-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Jászház Jászárokszállás egyik fontos helytörténeti és kulturális bemutatóhelye, mûemlék, amely a jászok hagyományos életmódját és népi építészetét ismerteti meg a látogatókkal.Az épület egy hagyományos parasztház jellegét õrzi, berendezése pedig a régi jász családok mindennapjait idézi. A kiállított bútorok, használati tárgyak és eszközök bemutatják a helyi népi kultúrát, a gazdálkodást és a háztartási életet.A Jászház célja, hogy megõrizze és átadja a jász identitás fontos elemeit, valamint szemléletesen bemutassa a múlt életformáját a mai generációk számára. Emellett közösségi és kulturális programok helyszíneként is szolgál, erõsítve a település hagyományõrzõ szerepét.

Felkeresésével 1882-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A jászberényi Nagyboldogasszony Fõtemplom nemcsak a város központjában áll, hanem Jászberény identitásának egyik legfontosabb pillére is. A templom már a középkorban is állt, eredetileg gótikus formában, majd a történelem viharai után fokozatosan újjáépítették. Késõbb barokk és klasszicista elemekkel gazdagodott, így ma is különleges stíluskeveredést mutat. A belsõ térben értékes freskók és egy impozáns orgona adja meg a templom sajátos hangulatát. Érdekesség, hogy a torony csúcsára a Szent Korona másolata került, a jászok király iránti hûségének jelképeként. neves mûvész keze nyomát viselik. A freskók és az orgona különösen értékes részei a templomnak, és ma is meghatározzák a hangulatát. Érdekesség, hogy a torony csúcsára egy Szent Korona került, a jászok király iránti hûségének jelképeként.

Felkeresésével 1782-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A jászberényi Városháza a Lehel vezér téren áll, és a város egyik legfontosabb történeti középülete. A jelenlegi épület a 19. század elsõ felében épült klasszicista stílusban. Tervezésekor Pollack Mihály építészeti hatása is megfigyelhetõ a homlokzat kialakításában. Az épület ma is a város közigazgatási központja. A Városháza a város történelmi fõterének meghatározó eleme.

Felkeresésével 19.sz elsõ felébe repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Jász Múzeum Jászberény egyik legrégebbi kulturális intézménye. A múzeumot 1874-ben alapították, jelenlegi épületében pedig 1931 óta mûködik. Az épület eredetileg 1842-ben épült, és kezdetben gazdasági célokra használták. A múzeum õrzi a híres Lehel-kürtöt, amely a jászok egyik legfontosabb történelmi ereklyéje. A kiállítások a Jászság történetét, néprajzát és régészetét mutatják be.

Felkeresésével 1874-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Rozália-kápolna Jászberény egyik kisebb, de történelmileg jelentõs vallási mûemléke. A kápolnát a 18. században építették barokk stílusban. Az ilyen kápolnákat gyakran járványok vagy fogadalmak emlékére emelték. A kápolna a város történeti központjának fontos eleme. Ma is vallási és kulturális értéket képvisel a helyiek számára.

Felkeresésével 18. sz-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Jászkun Kerületi Székház a 18. században épült Jászberényben. Az épületet Anton Erhard Martinelli tervezte 1734-ben, és 1745-re készült el. Stílusát barokk és rokokó építészeti elemek jellemzik. Az épület egykor a Jászkun Kerület közigazgatási központjaként mûködött. Ma kulturális és történeti szempontból is fontos mûemlék a városban.

Felkeresésével 18. századba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Szentháromság-szobor Jászberény fõterének egyik legfontosabb történeti emléke. A barokk stílusú szobrot a 18. században emelték hálából egy pestisjárvány elmúltáért. Az ilyen emlékoszlopok a korszakban gyakori vallási és közösségi emlékmûvek voltak Magyarországon. A szobor központi eleme a Szentháromságot ábrázoló kompozíció, amelyet több szent szobra vesz körül. A mûemlék ma is a város egyik jellegzetes látványossága és fontos történeti jelképe.

Felkeresésével 18.sz-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A jászberényi Ferences templom és kolostor a város egyik legrégebbi egyházi épülete. A ferences szerzetesek a 15. században telepedtek meg a településen, és templomot valamint rendházat építettek. Az épület az évszázadok során többször átépült, ezért több építészeti stílus jegyeit is viseli. A kolostor fontos szerepet játszott a város vallási és oktatási életében. Ma is jelentõs mûemlék, amely a Jászság történelmének fontos része.

Felkeresésével 15. sz-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Jászberényi Állat- és Növénykert nemcsak állatkert, hanem zöld parkterület is. A kifutókat természetes élõhelyeket utánzó környezetben alakították ki. A látogatók sokféle állattal és növénnyel találkozhatnak. A park családbarát kirándulóhely és fontos környezeti nevelési központ. Célja az élõvilág bemutatása és a természetvédelem népszerûsítése

Felkeresésével 2001-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kapitány-kert Jászberény egyik kisebb, de hangulatos zöldterülete a város központjában. A park fákkal, füves területekkel és sétányokkal biztosít kellemes pihenõhelyet a lakosok és a látogatók számára. A terület nevét a történelmi jász kapitányokról kapta, akik a Jászság közigazgatásában fontos szerepet töltöttek be. A park csendes környezete miatt kedvelt hely rövid sétákhoz és pihenéshez. A városi zöldfelületek közül fontos szerepet játszik a természetközeli környezet biztosításában.

Felkeresésével 2001-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A karcagi születésû, Karcagon máig is alkotó Kossuth díjas szobrászmûvész, Györfi Sándor munkásságát bemutató interaktív, állandó kiállítás. A kiállítás bemutatja a szobrászmûvész munkásságának nagy részét szobrokkal, érmékkel, kisplasztikákkal, nagy méretû molinókkal, vizuális anyagok vetítésével. A gyermeklátogatókat a kiállítóház udvarán kialakított régészeti feltáróhely (homokozó) várja, ahol homokba rejtett szobortöredékeket lehet elõásni, megtalálni.A Nagykunság értékei, hagyományai, a magyarság, a kun identitás hagyományõrzése mind része Györfi Sándor munkáinak. Jelen kiállítás célja mindezek bemutatása, valamint megõrzése a jövõ nemzedékek számára.

Felkeresésével 2023-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Nagykun Millenniumi Emlékmû a város egyik legfontosabb szimbóluma, amely a kunok betelepülésének állít emléket. A Györfi Sándor Kossuth-djas szobrászmûvész alkotta. A 2001-ben felavatott bronz lovasszobor-csoport IV. Béla királyt és Kötöny kánt ábrázolja, a Madarasi út és a Fürdõ utca keresztezõdésében található.

Felkeresésével 2001-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A karcagi Városháza a város egyik legmeghatározóbb épülete, amely a Kossuth tér 1. szám alatt található. Az épület nemcsak a helyi közigazgatás központja, hanem jelentõs építészeti emlék is. 1910 és 1912 között épült fel a korábbi Nagykun Kerületi Székház helyén, szecessziós stílusban.

Felkeresésével 1912-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A karcagi Nagykun Református Templom a város központjában, a Kossuth téren álló monumentális, késõ barokk stílusú épület, amely a Nagykunság egyik legjelentõsebb egyházi építménye.

Felkeresésével 1797-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Épület.Érték.Élmény.A Karcag Kincse Mûvészeti és Konferencia Központ a 2015- milánói világkiállítás magyar pavilonja, közismert nevén a Sámándob. A pavilon 2024 februárjában került átadásra az Erzsébet-ligetben, ahol a Karcag Kincse Mûvészeti és Konferencia Központként mûködik tovább. Az építkezés során a pavilon szerkezetét felújították, modernizálták, és hõszigeteléssel, korszerû fûtési-hûtési rendszerekkel látták el. Az épület egyediségének köszönhetõen ?kitûnik? a Nagykunság épületei közül. Formája, színei, a kialakított környezete, az általa sugárzott életérzés, az õsi, keletrõl magunkkal hozott kultúra mai megtestesülését sugározza a látogatók, az érdeklõdõk felé. Jövõbeni feladat a hagyományok bemutatása, az õsi, illetve a nagykunsági múlt emlékek megtartása, megismertetése és továbbadása érdekében, kiállításokkal, konferenciákkal, kulturális eseményekkel, rendezvényekkel kerüljön megtöltésre, melyek minden korosztály számára értéket képviselnek. A komplex funkciókkal rendelkezõ Erzsébet-ligetbõl, a Karcag Kincse Mûvészeti és Konferencia Központból, minden a városban élõ vagy Karcagra látogató vendég kedves emlékekkel, élményekkel gazdagodva távozik, s tér vissza mielõbb.

Felkeresésével 2024-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Azon a helyen állunk most, ami Szolnok történetében az egyik legrégebbi és mindig is szerepet játszott a városlakók életében. A legtöbbet látta Szolnok történetében, a legtöbb dologról tudna mesélni, ha ez lehetséges volna. A torkolat környékén telepedhettek meg az elsõ szolnokiak, a Zagyva és a Tisza folyó biztonságot nyújtó ölelésében és épült ki a település a folyók és a lakók együttélése alapján. A torkolat, ami csak a szolnokiaké. Itt fejezi be a Zagyva 180 km-es útját és olvad egybe a Tisza folyóval. Az utolsó 190 m-es szakaszt alacsony vízállásnál már valójában sietve, nagy eséssel teszi meg. Copy Con szavaival: Ott Zagyva a Tiszába csorog. Zagyva-torkolat alatt jó átkelõhely volt

Felkeresésével 1075-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A MÁV 424 sorozat egy legendás gõzmozdonytípus, egykor a magyar ipar büszkesége volt. 2024-ben volt 100 éve, hogy az elsõ mozdony elkészült a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakban (MÁVAG), majd 1958-ig összesen 514 darabot gyártottak. Szolnokon kiállítva a 320-as sorszámú lett. A kiállított 320-as sorszámú példány 1956-ban készült a Ganz MÁVAG gyárában Budapesten. 25 évnyi szolgálat után, 1984-ben állították ki Vasutasnap tiszteletére. Bizonyára vannak még a szolnoki lakosok között is, akik utaztak még olyan szerelvényen, amit 424-es gõzmozdony húzott. De a város napjára érkezõ nosztaligia vonat is idõnként ilyen gözmozdonnyl érkezik.

Felkeresésével 1982-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Zagyva, a Tabán és az alföldi élet szépsége sok embert magával ragadott, és alkotómunkáiknak köszönhetõen sok jelentõs, világhíres alkotás született Szolnokról. Egy osztrák festõ, August von Pettenkofen fedezte fel Szolnokot a mûvészet számára. Pettenkofen az 1848-49-es szabadságharc idején -mint hadifestõ- járt ezen a vidéken, majd több éven keresztül vissza is járt, és vitte hírül az alföldi táj, az itt élõ emberek szépségét. 1899-ben néhány itt dolgozó mûvész: Bihari Sándor, Boruth Andor, Fényes Adolf, Hegedûs László, Katona Nándor, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc, Pongrácz Károly és Vaszary János fordultak a Kultuszminisztériumhoz, hogy segítsék õket a szolnoki mûvésztelep megalakításában. A késõbbiekben Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István és Gácsi Mihály sok szép tabáni házat, utcarészletet megörökített. A mûvésztelepen lévõ bástya nem a vár maradványa, a mûvésztelep lakóinak kezdeményezésére épült.

Felkeresésével 1899-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az 1880-as évek végén vetõdött fel a gondolat, hogy a református gyülekezet templomot építsen, a korábbi kis imaház helyett. A város önkormányzata - a millenniumi készülõdések, a korban divatos városrendezések okán ? támogatta a templomépítést a hozzá szükséges telek adományozásával. Az alapkövet 1893 õszén tették le és a következõ év karácsonyára már készen is állt. Tervezõje a fõként evangélikus templomokat tervezõ Sztéhlo Ottó, építõmestere az aradi Kocsis Lajos volt. A neogót, vörös tégla burkolatú épület igen különös, egyedi megjelenésû. A református templomépítészetben ritka, de az evangélikusoknál viszont gyakran megfigyelhetõ, erõdszerû kiképzés több helyen is megjelenik a templomon. Alaprajza ötszög, s ez az életet jelképezi. Ugyanerre a formára felelnek rá a templom berendezési tárgyai, az Úr asztala és a fenyõfából készített, díszesen faragott szószék is. A bejárat felett látható az orgona, melyet Angster József pécsi mester készített 1894-ben. Három tornya közül a legmagasabb a harangház feletti, kakasos dísztorony, amely önmagában 12 méter, a templom padlójától a kakas csúcsáig 28 méter.

Felkeresésével 1894-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az Indóház Magyarország legrégebbi állomásépülete. 1847. szeptember 1-én ünnepélyes keretek között indult el a Pest-Szolnok vasútvonal forgalma. Az utat 3 óra 15 perc alatt tette meg a vonat, ami a lovas postakocsik után hatalmas elõrelépés volt. Az állomás falai között a múlt század közepén a reformkor jeles személyei is megfordultak, olyan emberek, akik az egész ország történelmében meghatározó szerepet játszottak. Az emlékezetes megnyitó napján a népes vendégsereggel megjelent István és József fõherceg, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór. Kossuth Lajos még két alkalommal, 1848. szeptember 26-án (alföldi toborzó útja alkalmával) és 1849. január 1-jén a képviselõház és a Honvédelmi Bizottmány Pestrõl Debrecenbe költözésekor járt az indóházban. A forradalmi kormány költözésekor az Indóház épületében megfordult csaknem az egész Honvédelmi Bizottmány és az elsõ felelõs minisztérium. A kormány székhelyének áthelyezésekor az Indóház falai között õrizték rövid ideig a Szent Koronát is.

Felkeresésével 1847-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A szolnoki Szigligeti Színház hosszú múltra tekint vissza. Az elsõ színielõadás 1822-ig nyúlik vissza, melyet egy pajtában tartottak. A pajtát faszínház, majd 1894-tõl kõszínház váltotta fel. Az épület késõbb csendõrlaktanya lett, így a színtársulat ismét bemutató helyszín nélkül maradt. Egy állandó bemutatóhelyszín szüksége hívta életre azt az új ? szecessziós és modern építészeti jegyeket is mutató ? épületet, amelyet 1912-ben Spiegel Frigyes és Englert Károly budapesti építészek tervei alapján, Bede Antal szolnoki építész vezetésével építettek föl. A felavatásra 1912. április 20-án került sor. A ?kõszínházat? az évek során többször átalakították és felújították, így valósulhatott meg az a mûszaki megoldás is, aminek köszönhetõen a fûtést az épület szomszédságában álló Tisza Szálló 54°C-os termálvízével oldották meg. A kor mûszaki színvonalát meghaladó fejlesztések ellenére az épületet 1989-ben életveszélyessé nyilvánították. Az épületet Siklós Mária és Schinagl Gábor tervei alapján építették újjá, az átadásra 1990. április 11-én került sor. A színház Szigligeti Ede drámaíró nevét 1954-ben vette fel, amikor önállósult.

Felkeresésével 1912-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Három szobor; Hasznos István, Boros Ottó dr. és Kanizsa Tivadar vízilabdázók mellszobrai, amelyek az Aréna megnyitójával egy idõben 2013 november 16-án kerültek felavatásra. Mind a hárman a szolnoki vízilabda sport kiemelkedõ alakjai.Pogány Gábor Benõ szolnoki szobrász Hasznos Istvánt ábrázoló szobra eredetileg a Damjanich uszodában állt, és most az új Boros Ottó dr. és Kanizsa Tivadar szobrokkal együtt kerültek az Aréna elé.Boros Ottó dr. (1929 - 1988), kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó. Az Api néven közismert, rendkívül szerény, rokonszenves sportember csupán egy esztendõs fõvárosi kirándulásától eltekintve Szolnok vízilabdasportjának élõ legendája volt. Mint világklasszis kapus hat alkalommal segítette a szolnoki együttest a bajnokság megnyeréséhez. A válogatott kapuját 101 alkalommal õrizte. Nem rajta múlt, hogy Melbourne és Tokió diadala között Rómából csak bronzot hozott haza. Három Európa-bajnokság megnyerésébõl is kivette részét. 1964-ben fejezte be aktív pályafutását. 207 bajnoki mérkõzésen szerepelt. Pályafutása befejeztével rendõrtisztként szolgált a Szolnok megyei kapitányságon. 1988 december 18-án, 60. életévében hunyt el.Hasznos Istvánról, Hasznos István emléke és Kanizsa Tivadarról, Kanizsa Tivadar szobra pontnál van ismertetõ.

Felkeresésével XX. századba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Verseghy Ferenc szolnoki születésû szerzetes költõ és író, a Marseilleise elsõ magyar fordítója volt. 1757. április 3-án született. A magyar felvilágosodás, majd a nemzeti ébredés és a hazafiság egyik elsõ alakja volt. A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélõ költõ, esztéta és mint nyelvész fejtett ki nevezetes munkásságot. A nyelvújítás egyik legnagyobb alakja. Zeneértõ, sõt zeneszerzõ volt, aki tanítását a német versformák elsõbbségérõl nemcsak elméletileg, hanem a dalaira szerzett dallamokkal is támogatta. Kiváló énekes volt, és mûvészi fokon játszott hárfán. Mint ilyen, az egyik elsõ névvel is ismert magyar hárfamûvész. A hárfát gyakran alkalmazta verseiben szimbólumként. Kötetnyi dalt szerzett, melyeket kottával könyv alakban jelentetett meg, a zenérõl pedig ismeretterjesztõ könyvet is írt.

Felkeresésével 1757-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védõszentje, egyes helyeken a bányászoké, sóbányászoké is. Szolnokon 1804-ben Gyõrffy Pál helyi sóhivatalnok adományából készült szobor, ami eredetileg a Zagyva- és a Tisza-híd találkozásánál, központi helyen állt. Szükség is volt az oltalmára, hiszen az akkor még fából készült hidakat egy-egy erõsebb áradás sokszor megrongálta. Az 1909-es jeges ár az utolsó tiszai fahíd nagy részét elsodorta. Ezután már fémbõl és betonból emeltek hidat. Talán úgy gondolták, ennek a hídnak nem kell a védõszent, és eredeti helyérõl 1910-ben áthelyezték a Vártemplom kertjébe. Sajnos a két angyal alak már hiányzik a szobor két oldaláról.

Felkeresésével 1804-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A víztornyot 1969-72 között építették, (Errõl nincs pontos adatunk, de elvileg 1972-ben már üzemelt is.) vasbeton szerkezetû, tároló kapacitása 600 m3. Legmagasabb pontja 39,2 méter, a víztér legmagasabb pontja 34,5 méter, ez adja a hálózati nyomást a városban, ami 2,8 - 3,5 bar között van. A víztér mûanyag lemez borítású. Eredetileg acél lépcsõkkel készült a víztorony, de a külsõs szolgáltatók betelepülésével ennek nagy része megszûnt, jelenleg függõ létrával, és a megmaradt acél lépcsõkön lehet közlekedni a toronyban. 1998-ban volt egy rekonstrukció a víztornyon, 2015-ben a kehely felújítása, valamint a víztér kapta meg a mûanyag lemez borítást, 2016-ban külsõleg is megújult a víztorony.

Felkeresésével 1970-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Tiszaföldváron található a megye egyetlen földrajzi múzeuma, amit mindenképpen érdemes felkeresni. Az 1956-ban, dr. Varga Lajos földrajztanár által alapított intézmény állandó kiállításában minden a Tiszáról és az általa formált tájról és a tájban élõ emberrõl szól. Kinetikus homokkal mûködõ interaktív terepasztal, 2500 literes akvárium, jégkorszaki nagyemlõsök, amelyek a Tisza tájékán éltek - sorolhatnánk még a számtalan interaktivitásra lehetõséget adó kiállításrészletet. De sétálhatnak a természettudományi tanulmányi kertben is, amely országosan egyedülállónak mondható.

Felkeresésével 1956-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

1893-ban gróf Beniczky Gézáné Almásy Mária grófnõ kezdeményezésére és adományával, az akkori váci megyéspüspök Schuster Constantin támogatásával és közadakozásból elkezdõdött a katolikus templom építése, amelyet 1894-ben fejeztek be és szenteltek fel. Ezt gróf Beniczky Gézáné Almásy Mária grófnõ már sajnos nem élte meg. A templomkertben 1938-ban állított feszület, lourdes-i barlang található, amely elõtt külsõ oltár áll. A templom elõtt a tiszaföldvári születésû Somogyi Károly, esztergomi kanonok, könyvtáralapító emlékmûve látható.

Felkeresésével 1894-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Tiszaföldvári strandfürdõ kialakítását megelõzte a termálvíz-kút fúrása 1960-ban. A kútmélység 1046-méter, a kilépõ víz hõmérséklete 72 C°. 1961-ben épülnek meg a medencék, a település lakóinak összefogásával. A csendes környezetben mûködõ, gyógyvízzé nyilvánított strandot sokan kedvelik, a mai kor élményparkjainak mûködésétõl azonban nagyon távol áll.

Felkeresésével 1961-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Tiszaföldváron a hõsi halottak emlékszobrát 1931. október 25-én avatták fel ünnepélyes körülmények között. Az ünnepségen a meghívott vendégek között találjuk Almássy Sándor fõispánt, Alexander Imre alispánt, dr. Erõdi-Harrach Tihamér országgyûlési képviselõt. Az ünnepséget Jeskó János fõjegyzõ nyitotta meg. Ezt követte dr. Erõdi-Harrach Tihamér avatóbeszéde. Utána lehullt a lepel a szoborról, majd az egyesületek, körök, hivatalok képviselõi helyezték el koszorúikat az emlékmû talapzatán.A tiszaföldvári emlékmû elnevezése: az Õrszem. Egy 5 m magas mûkõbõl készült oszlopon bronzból készült katonaszobor áll. Az Õrszem egy markáns vonású magyar katona, egyik kezét ökölbe szorítja, másikkal puskáját tartja harcra készen. Figyelõ tekintetét a távolba irányítja. Az alapzat oldalába vésték a 389 hõsi halott nevét.

Felkeresésével 1931-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Tiszaföldvár községe 1894-ben a mostani Kossuth téren artézi kút fúratásába kezdett. A munka sikeresnek bizonyult, amit hûen igazol az, hogy a 267 méter mélységbõl feltörõ, 4 méter magasságig szökkenõ, iható vizû ártézi kútból 615 liter jutott percenként a felszínre. Az áldásos munka Hegedûs János hódmezõvásárhelyi gépész-kútfúrónak köszönhetõ. Tiszaföldvár lakói - látva az eredményes munkát - örömükben elhatározták, hogy díszes medencével és szoborral látják el a kutat. Az érdeklõdõnek érdemes szétnézni a Kossuth téren, és az azt körbe ölelõ épületeket, a történelmi településközpontot is megnézni.

Felkeresésével 1894-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az 1900-as évek elején még új technikának számító vasbeton szerkezetû torony 1910-ben került átadásra, majd 60 évig látta el feladatát. 36 méter magas, 600 köbméteres tározóval rendelkezõ épület. A torony nyolcszögletû, és nyolc beton pillér tartja, belül vaslépcsõ van. Állapota leromlott, csak kívülrõl tekinthetõ meg.

Felkeresésével 1910-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az emlékhelyet a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság egykori szakaszmérnökségének helyén, a Tiszaligetben alakították ki. Az emlékpark a Tisza belvárosi szakaszán, a bal parti árvízvédelmi töltés kiszélesítésével kialakított kis téren található. A területen három, a vízhez kötõdõ szentet (Szent Lászlót, Szent Kristófot és Nepomuki Szent Jánost) ábrázoló szobor, távolabb pedig egy emlékoszlop kapott helyet. A mintegy két és fél méter magas alakokat, valamint a Tisza vízgyûjtõjének országait jelképezõ oszlopot Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparmûvész készítette.

Felkeresésével 2022-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A mai szolnoki Tisza-híd története egészen a török idõkig vezethetõ vissza, azaz hazánk egyik legrégebbi hídja. A híd többször elpusztult és újjáépült. Jelenlegi formájában 1963-ban adták át. A híd északi pillérén - a város felõli részén - 1979-ben avatták fel Lajos József szobrász mûvész ?Tiszai hajósok emlékmûve? elnevezésû kõ dombormûvét. A dombormû több hétköznapi életképet formál meg a tiszai hajósok életébõl.

Felkeresésével 1970-es évekbe-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Lampl Hugó-díjat kapott a Gutenberg térnél 2006-ban megépült, az egykori várfalra emlékeztetõ védvonal. Lampl Hugó vízépítõ mérnök, a magyar vízügyi szolgálat kiemelkedõ egyénisége volt. Fontos szerepet játszott a Tisza-völgyi öntözési munkálatok irányításában, a hazai mûtárgyépítések egyik leghivatottabb szakértõjeként tartották számon. Évente egy olyan vízépítési létesítmény jutalmazható, amely tervezési, technológiai, kivitelezési szempontból egyaránt kimagasló, és az emberi környezet alakítása szempontjából is elõnyös.

Felkeresésével 2006-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Pikó Pál (1852-1910) vízügyi mérnök volt. Az 1880-as évek végén megalakult, A Berettyó -Körösi Vízszabályozó és Ármentesítõ Társulat egyik tervezõ mérnöke és igazgatója lett. (Ma Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Mezõtúri Szakaszmérnöksége), a Pikó-gát, és a Hortobágy-Berettyó jobbparti töltés mezõtúri szakaszának tervezõje.

Felkeresésével 2004-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kubikos-emlékmûvet a város Újvárosi részen helyezték el még 1988-ban. A szoboralak és a taliga egy mesterséges halom tetején állnak. A kubikost három szerszámát a vállára vetve (lapát, csákány és ásó) ábrázolja a szobrász. Mezõtúr vidékén is sok kubikos élt, ezért került az emlékmû a kis mezõvárosba.

Felkeresésével 1988-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Tisza tóhoz kapcsolódó kerékpárút, amely illeszkedik a nemzetközi EuroVelo hálózatba. Az elkészült szakasz elsõdleges célja támogatni egyrészt a térség turizmusának további fejlõdését, másrészt pedig kiszolgálni a Poroszló és Tiszafüred közötti hivatásforgalmi kerékpáros igényeket, megteremtve ezzel a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit.

Felkeresésével 2020-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az 1930-as években több, komolyabb aszályos év is volt, a földek kiszáradtak, és ez arra ösztönözte az akkori döntéshozókat, hogy kitaláljanak egy olyan rendszert, ami biztosítja a régió vízellátását. 1937-ben meg is születtek a tervek Lampl Hugó mérnöknek köszönhetõen, és még ebben az évben megkezdõdött az építkezés. A szivattyútelep megépítésével párhuzamosan az öntözõmedrek kialakítását is megkezdték, amely a mai napig 115 négyzetkilométernyi termõföldet lát el vízzel a térségben. Az országban egyedüli módon a szivattúteleptõl a víz egy függõ vasbetonhéj csatornán keresztül indul útjára.

Felkeresésével 1930-as évekbe repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Bundának nevezték a térségben a juhászember hagyományos öltözékét, melyet a rackajuhok szõrébõl készítettek. Innen kapta a díszkút a nevét. A Bundás kút Jankovits Gyula alkotása, melyet egy 1908-ban fúrt artézi kútra emelték 1912-ben. A mai is látható helyére 1960-ban emelték. A juhász kifordított subában áll botjára támaszkodva, lábánál egy kisbáránnyal. A Bundás-kút eredeti környéke igen sajátos funkciót kapott a késõbbi években. A napszámosnak jelentkezõ emberek gyülekeztek ott, a búzapiacon, s a gazdák, az intézõk itt válogattak közülük, melyrõl Móricz Zsigmond 1934-es jászberényi látogatását követõnen is írt.

Felkeresésével 1910-es évekbe repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Margit-sziget Jászberényben fekvõ közterület, amelyet a Zagyva folyó két ága fog közre, s a Hatvani út, Pethes Imre út és Riszner József sétány által határolt területen fekszik. A sziget fõbejáratánál állították fel 1961-ben a jászberényi születésû Déryné Széppataki Róza színésznõ mellszobrát (Vasas Károly alkotása). A szigeten korábban ártéri keményfás ligeterdõ volt található, melybõl jelenleg a magyar kõris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) idõsebb példányai maradtak csak meg. Ezen kívül többnyire idegenhonos fák állnak a parkban, így pl. japánakác (Sophora japonica), közönséges platán (Platanus hybrida), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) és zöld juhar (Acer negundo). A terület 2003 óta helyi oltalom alatt áll, a parkban védett madárközösségek is élnek, valamint a vízitök (Nuphar lutea) 300-400 tõbõl álló populációja is megtalálható a Zagyvának eme szakaszán.

Felkeresésével 1900-as évekbe-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Millenniumi ünnepségsorozat keretében 2000-ben adták át a Vincze Sándor építész tervezte parkot. A Millenniumi Emlékpark, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig

Felkeresésével 2000-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Szabadtéri Vízügyi Múzeum Szolnok és Szajol között, a Milléri szivattyútelepen található. A szabadtéri Vízügyi Múzeum jellegét tekintve szakgyûjtemény. A múzeum fõ látványossága az 1862-ben épült zsilip és az 1885-ben kiépített szivattyútelep. A szivattyútelep több mint 100 éves gépe még ma is mûködik. A szabadtéri rész fõleg vízügyi gépeket mutat be, és az azokhoz kapcsolódó berendezéseket, eszközöket. A kiállítás anyaga a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának közel 200 évét dolgozza fel.

Felkeresésével 1862-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A szolnoki Béres József sétányon, a támfal vízoldali részén létesült az emlék-vízmérce, amely azt szemlélteti, hogy az elmúlt 150 évben miként alakultak a legmagasabb árvízszintek. Az emlék-vízmércén 11, a maga idejében rekorder tiszai árvíz tetõzõ vízállását olvashatjuk le, illetve a csepp alakú táblákon néhány mondatban információkat kapunk azok jelentõségérõl. Az adatok tanulmányozásakor például rögtön szembetûnik, hogy a 302 centiméter a különbség a 2000-es LNV és az 1855-ös legmagasabb vízállás között.

Felkeresésével XIX. Század második felébe-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Tisza-szabályozás elõtt kiterjedt mocsaras, vizenyõs területek húzódtak, erek, kisebb-nagyobb vízfolyások kanyarogtak. Közöttük a legismertebb a Zádor-ér volt. Itt vezetett át az országos jelentõségû, Pest és Debrecen közötti postaút, a szeszélyes Zádor-ér azonban olykor megnehezítette a közlekedést, és útját állta mindenkinek. A problémát elõször egy töltéssel próbálták áthidalni, aztán egy fahidat építettek. Ez a híd azonban nagy árvizek idején kicsinek bizonyult, és nem tette lehetõvé az átkelést, ezért egyre sürgetõbbé vált egy komolyabb kõhíd építése. A munkálatok 1806-ban indultak meg, a köveket Tokaj környékérõl szállították ide. A híd három év alatt készült el, 1809-ben kezdõdött meg rajta a közlekedés. 76 méteres hosszával a Zádor-éren átívelõ kilenclyukú híd a legjelentõsebb kõhíd volt ekkoriban az Alföldön. A hídnak eredetileg kilenc nyílása volt, és húsz évvel késõbb ennek mintájára épült meg innen nem túl messze a ma is álló hortobágyi Kilenclyukú híd. A Zádor-hídnak ma már csak öt nyílása van, ugyanis 1830-ban egy nagy árvíz elvitte a híd szélsõ pilléreit. Késõbb helyreállították, de a leomlott szélsõ pilléreket már nem építették vissza, csak az épen maradtakat tartották meg. Aztán jött a Tisza szabályozása, ami nyomán a mocsarak kiszáradtak, a vizek eltûntek. Eltûnt a Zádor-ér is, és a híd szép lassan okafogyottá vált. Ma már forgalmas út sem vezet erre, a híd azonban maradt, és már 215 éve áll itt.

Felkeresésével 1809-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A 19. század elsõ felében építette a klasszicista stílusú kúriát Lipcsey Imre, tiszafüredi földbirtokos, aki a szabadságharc idején többször is vendégül látta Kossuth Lajost. Az épületben ma a Kiss Pál Múzeum régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállításai tekinthetõek meg.

Felkeresésével 1830-as évekbe repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Egy 19. századi fazekasmester, Nyúzó Gáspár lakóháza, amelyben az eredeti bútorokkal berendezett szobákat és mûhelyt, valamint a híres kerámiákat tekinthetik meg a látogatók. Rendezvények és múzeumpedagógiai foglalkozások alkalmával a fazekasmesterséget ki is lehet próbálni.

Felkeresésével 1850-es évekbe repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A 19. század elsõ felében itt állt a Bernáth család kúriája, amelyben 1849-ben a honvédsereg vezetõi kaptak szállást. Késõbb Kiss Pál honvédtábornok birtokába került. A település és a járás fejlõdése szükségessé tette egy új városháza építését, amely a millennium évében 1896-ban készült el, ifj. Bobula János tervei alapján. Elõtte egy szép parkosított tér látogatható.

Felkeresésével 1896-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A város fõtere mellett található klasszicista stílusú templom, amely Zwengwer József egri mester tervei szerint épült 1822-1827-ig, négy boltszakaszos fõhajóval és harangtoronnyal, a szentély késõbb, 1939-ben épült hozzá. A fõhajó egyik mennyezeti freskója azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István Szûz Mária oltalmába ajánlja az országot.

Felkeresésével 1827-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Tiszaörvény egykori iskolájában nyílt néprajzi kiállítás, amelyben a Tisza mentén élt és gazdálkodó emberek életét ismerhetik meg a látogatók. A halászat, a mezõgazdasági termelés, a kézmûipar és a lakóházak értékes tárgyait fedezhetik fel az új látványraktárban. A kertben játszótér és kerékpáros pihenõ várja a turistákat.

Felkeresésével 2024-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A középkori Örvény falu helyén 2021-óta folynak régészeti feltárások, amelynek köszönhetõen a Tisza-tó gátján kerékpározók bepillanthatnak az egykori település templomának, sírjainak és házainak a maradványai közé. Évente többször szerveznek önkéntes napokat, a leleteket a közeli tiszaörvényi múzeumban lehet megtekinteni.

Felkeresésével 1261-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központ a Tisza-tó partján található modern látogatóközpont. Interaktív kiállításai élményszerûen mutatják be a tó gazdag élõvilágát és a kérészek rajzásának különleges jelenségét. A központ vízi és kerékpáros túrák kiindulópontjaként is szolgál.

Felkeresésével 2024-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Kossuth Lajos tér 1. sz. alatt található a Városháza, amelynek ünnepélyes át- adására 1928-ban került sor. Az eklektikus stílusú négyszintes épülethez tartozó toronyból gyönyörû panoráma nyílik.

Felkeresésével 1928-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Hosszú, egészen a középkorig visszanyúló történettel büszkélkedhet, habár az idõk folyamán többször lerombolták és átépítették. Mai arculatát és jellegzetességét, azaz a négy ión oszlopos, timpanonos fõnézetét 1843-45-ben alakították ki. Stílusa kívülrõl klasszicista, míg belseje késõ barokk jegyeket mutat. Befogadóképessége 3000 ülõ- és 1000 állóhely.

Felkeresésével 1792-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Mezõtúri Református Kollégiumot a reformáció idején, 1530-ban alapították. Egyike az ország legrégibb iskoláinak. Mai épülete 1889-ben készült el eklektikus stílusban, teljes felújítására 1994-95-ben került sor. Az ódon falak között több neves személyiség töltötte diákéveit, például Szép Ernõ költõ és mûfordító, valamint Tamkó Sirató Károly költõ is. Az iskola hatalmas könyvtárában értékes könyvritkaságok is fellelhetõek.

Felkeresésével 1530-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A város másik mûemlék jellegû épülete a Bolváry-ház. Az 1821-ben épült klasszicista stílusú hófehér kúria utolsó tulajdonosa Bolváry Antal ügyvéd, Mezõtúr város polgármestere volt - innen az elnevezés. 2004 óta a Túri Fazekas Múzeumnak ad otthont.

Felkeresésével 1821-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Badár Emlékházat és Mûhelyt szintén az Újvároson találjuk meg. Badár Erzsébet egykori házában a Badár-dinasztia tagjai által készített kerámiák kiállítása tekinthetõ meg, a fazekasmûhely pedig ma is mûködik, fazekas dolgozik benne, illetve kézmûves foglalkozásoknak ad helyet.

Felkeresésével 19. századba-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Városi Galéria - az 1862-ben épült egykori Zsinagóga - kiállítások, valamint zenei programok kiváló helyszíne. Az érdeklõdõk különbözõ idõszakos kiállításokon keresztül ismerhetnek meg több mûvészeti ágat, valamint a több, mint 30 éve mûködõ Képzõmûvészeti Alkotótelep mûvészeinek magas színvonalú munkáit.

Felkeresésével 1862-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Újvárosi Református Templom a maga neogót stílusával és teljes téglaburkolatával (összesen 650 ezer darab helyi tégla) igazán szemet gyönyörködtetõ impozáns építmény.

Felkeresésével 1896-ba repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

A Szabadság tér központi alkotása a Marton László által 1975-ben készített Dózsa György szobor, ami az 1514-es parasztháborúnak állít emléket. A téren álló Római Katolikus Templom 1817-24 között épült klasszicista stílusban. Említésre érdemes szép, fából faragott fõoltára, valamint országos hírû hangversenyorgonája.

Felkeresésével 1824-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.

Az evangélikus gyülekezet 1924-ben döntött arról, hogy különválik a református egyháztól. Új templomukat 1926-ban szentelték fel. Jelentõs belsõ átalakítások és az oltár átépítése után 1972-ben a templom újbóli felszentelésére került sor.

Felkeresésével 1924-be repülhetünk vissza. 5 pont gyûjthetõ.