Utunkat a lakótelep születésével nyitjuk. Szolnok iparának fejlődésével járó munkaerő igény az 1970-es évekre a számos lakóház megépítését követelte. Bár a város számos részén emelkedtek új lakóépületek, az északi részére a vasúton túli területre (Kisgyep) is terveztek egy 10 000 főt befogadó lakótelep megépítését. Az első házgyári panel elem beemelése 1976 március 15-én került sor és rohamtempóban nőttek ki a Kisgyepből a beton épületek. Az elsőként épült épületnél, az egykori Ragó Antal utcánál állunk most. Az utcaneveket akkor még a Tanácsköztársaság szolnoki "híresebb" személyeiről nevezték el. Az utcák jelenlegi neveiket a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején kapták.

Utunkat a nyugati irányban a Malom úton haladva folytatjuk.

Aranyi Sándor 1908-ban Nagybecskereken született orvos-ezredes. Gimnáziumi tanulmányait Szolnokon végezte, utána orvosi oklevelet szerzett Debrecenben, majd Budapesten főorvosként dolgozott. A II. világháború idején, mint katonaorvos kapcsolatba került Káló esperes révén a Sólyom László vezetése alatt álló kommunista ellenállási csoporttal. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, és a sopronkőhidai fegyházba szállították, ahol mint orvos tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzésének. 1945 után ismét katonaorvos. 1950-ben azonban a Sólyom-perben elítélik, és négy évet tölt börtönben. Kiszabadulása és rehabilitálása után nyugdíjba vonulásáig a csongrádi szülőotthon főorvosa.

Folytatjuk utunkat a Gróf Széchényi István park felé.

Lovas István az erdélyi Piskiben született 1910-ben. A sportrepülés hősi halottja. 1923-tól 1927-ig a MÁV szolnoki tanonciskolájában tanult. A géplakatos szakma megszerzése után a MÁV-műhelyben helyezkedett el. Tagja volt a Magyar Aero Szövetségnek és egyik kezdeményezője a szolnoki vitorlázórepülésnek. Repülőoktatói képesítést szerzett és társaival együtt igyekezett meghonosítani a sportrepülést Szolnokon. A kortársai szerint rendkívül tehetséges és sokoldalú Lovas István vitorlázógépével a szandai réten zuhant le.

Folytatjuk utunkat tovább a nyugati irányba.

Hild Viktor Kecskeméten született 1855-ben. Hírlapíró, régész. 1887-ben Jászapátiban megalapította a Jászság c. lapot. Ez időben kezdett behatóbban foglalkozni a Jászság történetével, régészeti anyagának felkutatásával és gyűjtésével, 1913-ban múzeum felállítását sürgette Szolnokon, elgondolását azonban az I. világháború megakadályozta. Időközben az MNM támogatásával ásatásokat végzett, közülük különös jelentőségű volt a jászalsószentgyörgyi, ahol fagerendaszerkezettel bélelt sírkamrát fedezett fel a szarmata jazig korból. Javaslatára vásárolta meg Jász-Nagykun-Szolnok vm. a tószegi Laposhalom területét nagy hírű bronzkori telepe miatt. Gyűjteményét, könyveit, jegyzeteit családja a szolnoki Damjanich János Múzeumnak adta át. Egykori lakóháza Arany János utcában van.

Itt átmegyünk a főút túl oldalára és keleti irányban visszafelé induluk. Következő állomásunk a panelház északi végénél lesz.

Botár Imre 1880-ban Désen született. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet 1903-ban. 1920-ban került Szolnokra, ahol 1938-ig tanárként tevékenykedett nyugdíjazásáig. Részint gazdasági és településtörténettel, részint unitáriátus (egyistenhit) egyháztörténettel foglalkozott. A magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve kéziratban maradt.

Keleti irányban tovább haladunk a következő tízemeletes épületig.

Karczag László 1886-ban született Szolnokon. Vegyészdoktori, majd orvosi oklevelet szerzett. Igen jelentős kutatómunkát folytatott, így a vitális festéssel, szövetlégzéssel, daganatok kemoterápiájával, öröklési problémákkal, a vérfehérjékkel, haemodynamikával, a túlélő szervek vizsgálatával kapcsolatban.1944. ápr. 1-én politikai okokból kényszernyugdíjazták, majd bujdosni kényszerült, de a nyilasok elfogták és kivégezték. Sajnos róla nem találtunk fényképet.

Czakó Elemér 1876 született Szolnokon. Könyvkiadó, iparművészeti szakíró. Budapesten élt, 1911-től az Iparművészeti Iskola igazgatója volt. 1916-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1925-től 1934-ig az általa újjászervezett Egyetemi Nyomda főigazgatója volt.

Keleti irányban haladunk tovább a következő tízemeletes épületig.

Orosz György egykori igazgató-tanító, későbbi általános iskolai igazgató. Szandaszőlősön, az 1892-ben épített három tantermes iskolában kezdte meg az itt élők oktatását az 1922-23-as tanévben, feleségével. A szentségek körén kívül ő volt a pap is, aki tiszta életével, kultúrmisszióval példát mutatott az itt élő közösségnek. 1956 őszén egykori tanítványai kérésére a Forradalmi Bizottmány elnökévé választották. 1956 októberében ellenforradalmi cselekményekkel vádolták alaptalanul. 1957 tavaszától már naponta elvitték a hírhedt szolnoki Szapáry utca 18-ba, ahol többször eszméletvesztésig bántalmazták. Minden verésnél kegyetlenebb volt számára, hogy el kellett költöznie onnan, ahol szinte mindenkit ő tanított, nevelt. Sajnos róla sem találtunk fényképet.

Tovább haladunk a járdán utolsó állomásunkig.

Györffy István Karcagon született 1884-ben. Etnográfus, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel (hajdúk, matyók). A településtörténet, a népviselet és népművészet körében végzett kutatásai kiemelkedő, módszerében példamutató monográfiává értek. Tudományos szervező és nevelő munkásságával hozzájárult a magyar néprajzi kutatás európai szintre emeléséhez.

Utunk itt véget ért. Reméljük egy kicsit most már otthonosabban tudunk mozogni a Széchenyi-lakótelep utcáiban.

A helyszínen, a valóságban nincsenek állomások. A telefon lesz segítségünkre az állomások megkeresésében amihez még a tájékozódási képességünkre is szükség lesz.