Ásványvizek - gyógyvizek
- Mi is nevezhető
ásványvíznek?
Azok a vizek
tekinthetők ásványvíznek, amelyek literenként legalább 1000 mg oldott
alkotóelemet tartalmaznak.
Az olyan
ásványvízet, ami emellett még gyógyító hatású is, gyógyvíznek nevezzük.
Ha ez a víz 20 °C-nál (fúrt kút esetében ez 29 °C) magasabb hőmérsékletű,
termálvíznek (hévíz) nevezzük.
Magyarország
szinte minden táján találhatunk a föld mélyén tiszta, egészséges ásványvizet.
A víz, mint
jó oldószer természetes körforgás (csapadékképződés, talajba szivárgás)
során különböző anyagokat old fel, nyel el, s szállít az óceánokba,
lefolyástalan tavakba. A víz körforgása során hosszabb-rövidebb időt
tölt el a felszín alatt, míg újra feltör természetes forrásokon vagy
fúrt kutakon keresztül. Csoportosíthatjuk eredetük szerint:
- Csapadék
eredetű: jelenkori csapadékból eredő beszivárgásból pótlódó víz
- Fosszilis
eredetű: régen, a vízzáró rétegek mélybe süllyedése idején, azzal
együtt ülepedett víz. Szerves anyag bomlástermékeként keletkezett
földgáz gyakran járulékos része.
- Juvenilis
eredetű: a föld mélyéből, a kőzetek víztartalmából hő hatására felszabaduló
víz.
Talajvíz:
az első vízzáró réteg fölötti (keserűvizek: Hunyadi János, Apenta, Mira
víz, Igmándi, Parádsasvári Csevice)
Rétegvíz:
több ezer mélységig lehet, az első vízzáró réteg alatti.
35 °C-tól
100 °C-ig
Hajdúszoboszló,Debrecen
Gyula, Karcag, Hódmezővásárhely, Szolnok, Győr, Lipót, Nagyatád, Barcs
Miocén
korú, réteges, zátonyszerű mészkőképződményekből származik a
cserkeszőlői,
buzsáki, hegykői
Karsztvíz:
karsztosodott kőzetek hasadékaiban és Hasadékvíz: repedezett, hasadékos
kőzetek jaratait és üregeit tölti ki
(értékes
vizek)
Budapest
hévizei, hévízi, harkányi, miskolci ,egri, mezőkövesdi, esztergomi,
visegrádi, szentendrei, leányfalui, zalakarosi
budapesti
langyos források: (Csilaghegy, Pünkösd-fürdő, Római-fürdő)
görcsoldó
hatás,
étvágyjavító,
szív-érrendszeri betegségekre (magas vérnyomás)
- Kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos
(meszes-földes) ásványvizek
Budapest,
Balatonfüred, Harkány, Kékkút, Székesfehérvár, Mohai Ágnes, parádi
Szent István vizei
mészhiány,
asztma, allergiás, gyulladásos, szív és érrendszeri betegségekre
- Alkáli
hidrogén-karbonátos (alkalikus) ásványvizek
Bükkszék,
Balf, Fonyód, Bikszád, parádi Csevice, szegedi Anna forrás
- Szulfátos
ásványvizek (glaubersós, keserűsós)
Mira-víz,
Hunyadi János, Igmándi keserűvizek, Apenta
székletrekedés,
gyuladásokra, epebetegség,
Igal, Zalakaros,
Kiskőrös, Nyíregyháza-Sóstó, Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő, Sóshartyán
felső léguti
megbetegedés, gyulladásokra
sóshartyáni
Jodaqua, egri Dobó-forrás
parádi
Clarissa-forrás, csopaki víz, mohai Stefána-forrás
vashiányra,
- Egyszerű:
Harkány,
Hévíz
- Alkáli-hidrogén-karbonátos-kénes:
parádsasvári Csevice-forrás, a Parádi víz
- Kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos-szulfátos-kénes:
Balf
- Kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos-kloridos-kénes
Lukács,
Rudas fürdők
légzésszaporító,
Rudas,
Gellért fürdők, hévizi tó
Értágító,fájdalomcsillapító
Oldott
alkotórészek
Hidrogénion(H+)
Lítiumion
(Li+)
1 mg/liter
koncentrációban előfordulva a víz már lítiumos ásványvíznek is nevezhető.(budapesti,
Mezőkövesd, Mohai Ágnes víz)
Nátriumion
(Na+)
A földkéreg
és a tengervíz egyik fő alkotóeleme.
Káliumion
(K+)
Kalciumion
(Ca2+)
Magnéziumion
(Mg2+)
Vasion (Fe2+)
Mangánion
(Mn2+)
Arzénion
(As3+)
Bioelemek
(vas, cink, kobalt, mangán)
Ammóniumion
(Nh+4)
Higanyion
(Hg2+)
Fluoridion
(F-)
Kloridion
(Cl-)
Bromidion
(Br-)
Jodidion
(I-), Jód (I2)
Kén szulfátion
(SO24-)
Hidrogén-Karbonát
ion (HCO3-)
Nitrition
(NO-2)
Metabórsav
(HBo2)
Metakovasav
(H2Sio3)
Oxigén (o2)
Szén-dioxid
(Co2)
Rádiumemanáció=Radon
(Rn)
Szénhidrogén
(Földgáz)
|